Barangolás Erdélyben
Erdélyi tanulmányút
Kispesti Kós Károly Általános Iskola - "Határtalanul" program
2015. június 1-4.

A Kós Károly Általános Iskola hetedikesei Erdélybe utaztak négy napra a Határtalanul pályázat keretében. Nagyon vártuk a kirándulást, heteken át készültünk rá.

Első állomásunk Nagykároly volt, ahol vetettünk egy pillantást az Arany Szarvas fogadóra, melynek ablakából először pillantotta meg Petőfi Sándor a parkban sétálgató Szendrey Júliát. Az itt szervezett bálon ismerkedtek meg, másnap. Megcsodáltuk a Károlyi-kastélyt és sétáltunk az arborétumban.

Eztán a híres költő, Ady Endre szülőházát látogattuk meg, melyben múzeumot rendeztek be. A nádtetős parasztházban nagyon szép néprajzi tárgyakra bukkantunk. A ház mellett egy gémeskútra lettünk figyelmesek. Adyék később polgári lakóházat építettek maguknak, melynek berendezése már merőben különbözött a szegényes szülőházétól. Itt láttuk Ady régi iskolai bizonyítványát és tárgyait. Miután elbúcsúztunk a költő szülőhelyétől, meglátogattuk a Sárkányok kertjét Almásgalgón. Óriás homokkő képződmények között mászkáltunk. A legenda szerint ezek a hatalmas kőoszlopok megkövült sárkányok. Mindenki nagyon élvezte ezt a különleges helyet.

A továbbiakban eljutottunk Torda egyik legnevezetesebb helyére, a tordai sóbányába. Légúti betegségekben szenvedők járnak ide gyógyulni. A sóbánya különböző interaktív elfoglaltságokat is kínál a látogatóknak. Lehetőségünk nyílt csónakázni az egyik tárna mélyén található tavon. Többen minigolfoztak, tekéztek vagy billiárdoztak, mások a panoráma liftből csodálták a szemük elé táruló lenyűgöző látványt. A tárnák mennyezetéről pompásan tündöklő lámpások csüngtek alá a mélybe. Szent László lovának lába nyomán bemerészkedtünk a Tordai-hasadékba. Sokunknak ez a hely tetszett a legjobban. A Fekete Madonna nevezetű kőszikla aljában csörgedező patak partján sok diáktársunk talált Szent László pénzérmét. A kutatók szerint ezek az aprócska, lapos felületű kövek a nummulites nevű ősegysejtűek páncéljai.

Körösfőn meglátogattuk testvériskolánkat, az ottani Kós Károly Általános Iskolát. Ez az iskola csak 2009-ben vehette fel ezt a nevet, de azóta nagyon büszkén viseli. A fiúk békés focimérkőzést vívtak a másik iskola fiúival. Elámultunk a körösfői négy fatornyos, fakazettás református templomtól, melyet belül varrottasokkal díszítettek. Megcsodálhattuk Kós Károly egyik leghíresebb épületét, a Varjúvárat is. A híres polihisztor egykori lakóházának kapujára emlékül koszorút helyeztünk. Gyönyörködtünk a vadregényes erdélyi tájban, amely körülölelte a hajdani építész kedvenc helyét, a Csiga-dombot. Kós Károly e domb tövében mindig ihletre talált a könyveihez.

Kolozsvárott a Báthory István Elméleti Líceum hetedik osztályos tanulóival ismerkedhettünk meg, akik készségesen körbevezettek minket történelmi jelentőségű városukban. Láttuk Mátyás király szülőházát és szobrát a Szent Mihály-templom előtt. Minden helyszínen kaptunk különböző feladatokat. Például interjút kellett készítenünk kolozsvári diákokkal. Megtudhattuk, hogy a hétköznapi beszédben keverik a román szavakat a magyarral, és az iskolarendszerük merőben különbözik a miénktől. Elzarándokoltunk Kós Károly sírjához is a házsongárdi temetőbe. Egyik társunk elszavalta a nagy építész emlékére Áprily Lajos Tavasz a házsongárdi temetőben című költeményét.

Túráztunk a Sonkolyosi-szorosban, ahol mindenkinek nagyon melege volt a sok gyaloglástól a kánikulában. Jólesett a hűsölés Európa leghosszabb sziklaüregének, a Szelek barlangjának bejárata előtt. A rövid pihenő után felkapaszkodtunk a hegygerincre. A hegytetőről lélegzetelállító kilátás fogadott minket. Alattunk zúgott a Sebes-Körös. Utunk utolsó állomása Nagyvárad volt, ahol megtekintettük a város főbb nevezetességeit, többek között a Szent László- templomot és a magyar római-katolikus püspöki palotát.

Nem kétséges, mindenki örökre szóló élményekkel és emlékekkel gazdagodott. Többen kijelentették, hogy már tervezik a következő erdélyi útjukat. Sokak most jártak először külföldön. Fergeteges osztálykirándulás volt. Soha nem felejtjük el. Szeretünk Erdély!

Major Emma és Szatmári Zita Katalin