|
6.b
Sok a barna, kevés szőke,
untig elég egy belőle.
Van pár menő, van pár trehány,
de okosság is kell ide ám!
Hasonlók és mégis mások,
összeszoktunk mi már, srácok!
A 6. b nehéz eset, de
együtt írtuk meg e verset.
6.c
A mi osztályunk kicsit furi,
nem vagyunk mi olyan cukik.
Sokat nevetünk, szórakozunk,
jó sok embert felvidítunk.
Mi vagyunk a tanárok réme,
nem marad energiájuk estére.
Nem tudunk már tovább írni,
azt csókolom, Judit néni!
7.b
Ez a legjobb osztály,
mindig áll a banzáj.
Judit nénit keserítjük,
az átlagot kerekítjük.
Nincsen elég kréta,
mi hozunk be néha.
Túlélésre játszunk,
Kós suliba járunk.
8.a
Sihederkorunk közepén
megírjuk e költeményt.
Kis kukával szenvedünk,
verset írni szeretünk.
Zsuzsa néni van egy pár,
nem hiába néz csúnyán ránk.
Költői vénánk megeredt,
mindenki meneküljön, merre lehet!
8.b
Mi vagyunk a zűrös nyolc bé,
Hangunk, mint az elefánté.
Kuka borul, lámpa szakad,
gyümölcs repül ablak alatt.
Intő gyűlik, suli gyullad,
jön a tanár, feje pukkad.
Fel a fejjel, tanári kar,
ballag már a nyolc bé hamar! |