Albínó vadászgörény:
A vadászgörény vagy házi görény emlős, a vad európai közönséges görény háziasított változata. Közeli rokona a mezei avagy molnárgörény. A közhiedelemmel ellentétben a görények nem rágcsálók, hanem ragadozók: a menyétfélék családjába tartoznak. A görények napi 14-18 órát alszanak, de amikor ébren vannak nagyon aktívak, fáradhatatlanul fedezik fel a környezetüket. A görények szürkületi állatok, ami azt jelenti, hogy hajnalban és alkonyatkor aktívak. Ennek ellenére nagyon könnyen alkalmazkodnak a gazdájuk életritmusához. Ha ketrecben tartják, ki kell engedni naponta pár órára, hogy meglegyen a testmozgása, és kielégíthesse a kíváncsiságát. Ha túl sokáig tartják őket ketrecben, mozgásképtelenné és depresszióssá válnak. A görények, mint a macskák alomra szoktathatók, de ez nem minden esetben jár teljes sikerrel, előfordulhatnak véletlen, vagy szándékos balesetek. Sok színváltozata közül az egyik az albínó.
A vadászgörény vagy házi görény emlős, a vad európai közönséges görény háziasított változata. Közeli rokona a mezei avagy molnárgörény. A közhiedelemmel ellentétben a görények nem rágcsálók, hanem ragadozók: a menyétfélék családjába tartoznak. A görények napi 14-18 órát alszanak, de amikor ébren vannak nagyon aktívak, fáradhatatlanul fedezik fel a környezetüket. A görények szürkületi állatok, ami azt jelenti, hogy hajnalban és alkonyatkor aktívak. Ennek ellenére nagyon könnyen alkalmazkodnak a gazdájuk életritmusához. Ha ketrecben tartják, ki kell engedni naponta pár órára, hogy meglegyen a testmozgása, és kielégíthesse a kíváncsiságát. Ha túl sokáig tartják őket ketrecben, mozgásképtelenné és depresszióssá válnak. A görények, mint a macskák alomra szoktathatók, de ez nem minden esetben jár teljes sikerrel, előfordulhatnak véletlen, vagy szándékos balesetek. Sok színváltozata közül az egyik az albínó.
Kopasz tengerimalac:
A kopasz tengerimalacok spontán mutáció következtében jelentek meg, laboratóriumokban. Egymástól függetlenül több laboratóriumban is születtek szőrnélküli példányok. Ezek különböző fajták voltak, azaz más-más geneteikai mutáció eredményei. A laboratóriumokban a szőrnélküli tengerimalacokat főleg dermatológiai kísérletekre használják, mivel bőrük több szempontból is hasonlóságot mutat az egészséges emberi bőrrel. Emiatt pigmentáció vizsgálatokat, sebgyógyulás megfigyelését, bőrön át történő felszívódás vizsgálatát, kozmetikumok tesztelését végzik rajtuk. A laboratóriumokon kívül, fokozatosan elterjedtek kedvencként is.
A kopasz tengerimalacok spontán mutáció következtében jelentek meg, laboratóriumokban. Egymástól függetlenül több laboratóriumban is születtek szőrnélküli példányok. Ezek különböző fajták voltak, azaz más-más geneteikai mutáció eredményei. A laboratóriumokban a szőrnélküli tengerimalacokat főleg dermatológiai kísérletekre használják, mivel bőrük több szempontból is hasonlóságot mutat az egészséges emberi bőrrel. Emiatt pigmentáció vizsgálatokat, sebgyógyulás megfigyelését, bőrön át történő felszívódás vizsgálatát, kozmetikumok tesztelését végzik rajtuk. A laboratóriumokon kívül, fokozatosan elterjedtek kedvencként is.
Király piton:
Kisméretű óriáskígyó, az afrikai pitonok között ez a faj a legkisebb. Mintázata és színe változatos. A királypiton kedvelt terráriumi állat, egyrészt kis mérete, másrészt viszonylag nyugodt természete miatt. A királypitonok ugyanis ritkán harapnak, könnyen kézhez szoktathatók. Mivel hivatalosan sem tartoznak a veszélyes állatok körébe, engedély nélkül tarthatók, természetesen - védett állatról lévén szó - a megfelelő származási igazolások birtokában.
Kisméretű óriáskígyó, az afrikai pitonok között ez a faj a legkisebb. Mintázata és színe változatos. A királypiton kedvelt terráriumi állat, egyrészt kis mérete, másrészt viszonylag nyugodt természete miatt. A királypitonok ugyanis ritkán harapnak, könnyen kézhez szoktathatók. Mivel hivatalosan sem tartoznak a veszélyes állatok körébe, engedély nélkül tarthatók, természetesen - védett állatról lévén szó - a megfelelő származási igazolások birtokában.
Szakállas agáma:
Ausztrália középső, illetve keleti részén (a Simpson-sivatag és a Nagy Artézi-medence vidékén) honos; a füves pusztákat, illetve a félsivatagi körülményeket kedveli. Teljes hossza elérheti az 55 cm-t; ennek mintegy 55%-a az egyenletesen vékonyodó farok. Teste enyhén lapított, ehhez képest a tüskés kinövéseket hordó fej meglepően nagy: széles és robusztus. A fején a pikkelyek kisebbek. Felfokozott izgalmi állapotban nyelvcsontja segítségével erőteljesen kifeszíti torkán a szakállát és tüskéit, a száját pedig szélesre tátja.
Ausztrália középső, illetve keleti részén (a Simpson-sivatag és a Nagy Artézi-medence vidékén) honos; a füves pusztákat, illetve a félsivatagi körülményeket kedveli. Teljes hossza elérheti az 55 cm-t; ennek mintegy 55%-a az egyenletesen vékonyodó farok. Teste enyhén lapított, ehhez képest a tüskés kinövéseket hordó fej meglepően nagy: széles és robusztus. A fején a pikkelyek kisebbek. Felfokozott izgalmi állapotban nyelvcsontja segítségével erőteljesen kifeszíti torkán a szakállát és tüskéit, a száját pedig szélesre tátja.
Félalbínó sün (fehérhasú törpesün):
Hazánkban az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk hirdetésekben és állatkereskedésekben törpesünökkel. Az afrikai fehérhasú törpesün (mely az azonos latin név dacára a fehérhasú sün és a mediterrán sün keveréke) számos színváltozatban fordul elő, hátuk lehet foltozott, fülük kisebb, mint az egyiptomi füles sünöknek. Ez utóbbi egyedei csak vadas színben fordulnak elő, fő élőhelyük Egyiptom. A két faj életképes utódokat nem produkál.
Hazánkban az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk hirdetésekben és állatkereskedésekben törpesünökkel. Az afrikai fehérhasú törpesün (mely az azonos latin név dacára a fehérhasú sün és a mediterrán sün keveréke) számos színváltozatban fordul elő, hátuk lehet foltozott, fülük kisebb, mint az egyiptomi füles sünöknek. Ez utóbbi egyedei csak vadas színben fordulnak elő, fő élőhelyük Egyiptom. A két faj életképes utódokat nem produkál.
