MÁJUS 31. - DOHÁNYZÁSMENTES VILÁGNAP Mi van a cigarettában? Az elmúlt évtizedben Magyarországon is "téma" lett a dohányzás. A világ egyéb tájain - főként Észak-Amerikában, Nagy-Britanniában, a skandináv országokban, Ausztráliában - már a XX. század második felében "evidenciává" - a széles nagyközönség számára ismert és elfogadott ténnyé - váltak a dohányzás következményeire vonatkozó kutatások eredményei. Köztudott lett, hogy a cigaretta tüdőrákot, szívinfarktust és szélütést vagy éppen érszűkületet okoz. A gyermeket tervező és váró vagy a már megszületett gyermeket nevelő családok megismerték a dohányzás kedvezőtlen hatását a magzat vagy a csecsemő fejlődésére. Mindezek hatására ezekben az országokban jelentősen csökkent a cigarettafogyasztás - az Egyesült Államokban például az 1950-es évek óta kevesebb mint a felére. Dohányzó emberek környezetében élő nemdohányosok egészségi állapotának, a közöttük előforduló betegségeknek a megfigyelése azt bizonyította, hogy mások dohányfüstjének beszívása is okozhat egészségkárosodást - kezdve a szem kötőhártyájának az izgatásától egészen a legsúlyosabb betegségekig. A környezeti dohányfüst belélegzése főleg a gyerekek számára ártalmas. Dohányzó szülők gyermekein sokkal gyakrabban fordulnak elő a légutak fertőzéses-gyulladásos betegségei, kezdve a középfülgyulladástól egészen a tüdőgyulladásig. A dohányfüstös környezetben felnövő gyerekek tüdeje kortársai átlagához képest elmarad a fejlődésben, rosszabb lesz a légzési teljesítménye. A rettegett hirtelen-váratlan bölcsőhalál is kétszer-háromszor gyakoribb, ha egyik vagy mindkét szülő dohányzik. Azt is bizonyították, hogy a dohányossal együtt élő nemdohányzó házastárs gyakrabban betegszik meg tüdőrákban. A dohányipar képviselői, akik korábban körömszakadtáig tagadták, ma már kénytelen-kelletlen elismerik a dohányzás egészségkárosító hatását, de továbbra is részben kétségbe vonják, részben igyekeznek elbagatellizálni a környezeti dohányfüst ártalmasságát. Hivatkoznak olyan vizsgálatokra, amelyek - a tanulmányok többségével ellentétben - nem találtak különbséget a környezeti dohányfüst hatásának kitett és attól mentes személyek egészségkárosodása között. Kiderült azonban, hogy ezeknek a "tudományos" közleményeknek a szerzőit a dohányipar pénzelte - nyilvánvalóan azért, hogy számukra előnyös eredményeket mutassanak ki. A törvényhozók egyre több országban ismerték fel, hogy az állam feladata megvédeni az emberek egészségét a környezeti dohányfüst hatásától és olyan szabályokat hoztak, amelyek minden munkahelyen biztosítják a dohányfüstmentes környezetet. Ezekkel az intézkedésekkel az emberek túlnyomó többsége - közöttük sok dohányos is - egyetért. Hasonló eredményt mutattak azok a magyar közvéleménykutatások is, amelyek az egészségügyi intézmények és az iskolák dohányzásmentességérol kérdezték meg az embereket. Jelentős előrelépést hozott ezen a téren a nemdohányzókat védő törvény és a munkavédelmi törvény közelmúltban történt módosítása. A gyermekegészségügyi intézmények és az óvodák ma már teljesen dohányzásmentesek - ez előre vetíti ennek a korlátozásnak a kiterjesztését a többi egészségügyi és oktatási intézményre is. Több egészségügyi intézmény vezetése és munkatársai - csatlakozva az Európai Füstmentes Kórházak mozgalomhoz - aktív programokkal támogatják, hogy dohányzó dolgozóik közül mind többen tegyék le a cigarettát és példamutatással, meggyőzéssel erre buzdítják a betegeket is. Minden más munkahelyen is lehetőség van arra, hogy a menedzsment és az alkalmazottak egyetértésével dohányzásmentessé tegyék az intézményt - tehát ne legyen dohányzásra kijelölt hely se. Ezek a kezdeményezések egyengetik az útját annak, hogy hasonlóan egyre több európai országhoz Magyarország minden munkahelyének levegőjéből is teljesen eltűnjön cigarettafüst.
|
A nikotin képlete
Dohányzásról leszokást segítő társaság Kispesten: |
---|
Hasznos linkek:
*
Képek:
Internet
*
Vissza a Képek, szilánkok oldalra