Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, meg az üveghegyeken is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember kiment a fiával a földre szántani, s amint egyet fordul, egyszerre csak elkiáltja magát a fiú:
     - Nézze, apámuram, nézze, egy kulcsot találtam.
     - Az ám, egy kulcs - mondja a szegény ember. - Ejnye, de jó volna, ha egy ládát is találnál hozzá!
     Na, ez annyiban maradt.
     Tovább szántanak, kettőt-hármat térülnek-fordulnak. Megint elkiáltja magát a fiú:
     - Nézze, édesapám, megtaláltam a ládát is.
     Próbálják a kulcsot, hát jól belétalál a zárba. Kinyitják a ládát, felemelik a fedelét, nézik, mi van benne, hát abban bizony nem volt egyéb, csak egy kurta farkú egerecske.
     Ha az egérnek hosszú farka lett volna, az én mesém is tovább tartott volna.
     Hát jól van, na, mondok mégis hozzá egy versecskét: