Csengős csikó heverészik a cserfacsalitban,
amíg a csikósok a cserge felett a cserényben
a torkuk a csorba kulacsból
csendben locsolják néha kicsit.

Csengős csikó, lehet, álmodik is,
hogy felcseperedve és megcsutakolva csinosra
röpteti csárda felé odacsördítő kocsisával a csézakocsit.

Csengős csikó csődör lesz,
kecses ívben csapódik
a csüdje, a csánkja
sötét csatakos
pocsolyák közepébe,
s a ménes utána
kirúgtat a csillagokig.

Csengős csikó csatamén,
belecsörtet a tűzbe
a csákós hős csapatokkal
a kartácszáporokon át,
a dicsőség űzi előre csak itt!

Csengős csikó heverészik a cserfacsalitban
a csermely előtt, odacsörtet a csorda, a csürhe,
s kíváncsian egy csacsi gyerek is.
- Ott a csikó - csücsöríti a csöpp száját -, csudaszép, ugye?
- Hagyd a csikót csucsukálni kicsit!... Csitt!