Anyák napja

     Az anyák tiszteletére az első ünnepségeket az ókori Görögországban tartották tavasszal. Az istenek anyjának, Rhea istennőnek adóztak kegyelettel. A kereszténység elterjedésével előtérbe került az anyaszentegyház tisztelete, az egyházi hatalom, amely az életet adja és megvéd minden ártalomtól. Az idők során az egyházi ünnep összenőtt az anyák napjának megünneplésével.
     A 17. században Angliában a nagyböjt negyedik vasárnapján ünnepelték az édesanyákat. Az USA-ban 1872-ben Julia Ward Howe vetette fel az anyák ünneplésének gondolatát a béke jegyében. Gondolatait egy proklamációban foglalta össze. A philadelphiai Anna Jarvis nevéhez fűződik az anyák napjának hivatalos ünneppé tétele. Anna édesanyja a 19. században hasonlóval próbálkozott: "Mother's Friendship Days" néven kezdeményezte ünnepnap tartását az anyák tiszteletére, valamint a polgárháborús sebek begyógyítására.
     Két évvel anyja halála után, 1907-ben, Anna nagyszabású kampányba kezdett Nyugat-Virginiában. Ez lett az első állam 1910-ben, amely hivatalos ünneppé tette az anyák napját. Egy évvel később már valamennyi állam hivatalos ünnepként ismerte el. 1914-ben az elnök, Wodrow Wilson az anyák napját hivatalosan nemzeti ünneppé nyilvánította, amelyet minden évben május második vasárnapján tartanak.
     Európában az első világháború után terjedt el, elsőként a virágkereskedők szervezetei kezdték el propagálni. Dániában, Finnországban, Törökországban, Olaszországban és Belgiumban szintén május második vasárnapja lett az anyák ünnepe. Ausztriában 1924-ben a katolikus egyház azzal a hangsúllyal kezdte terjeszteni, hogy az iparosodással és gazdasági törekvésekkel együtt járó elvilágiasodás ellenében a természetes és egészséges élet és anyaság mellett emeljen szót.
     Az amerikai hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg, és összekapcsolódott a májusi Mária-tisztelet hagyományával. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték. 1928-ban egy miniszteri rendelet a hivatalos iskolai ünnepélyek közé sorolta az anyák napját. Hazánkban - az amerikai hagyománytól eltérően - május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat.

Versek anyák napjára

A fiát kereső Szűz Mária (Népballada)
Ady Endre: Proletár fiú verse
Ágh István: Virágosat álmodtam
Arany János: Mátyás anyja
Áprily Lajos: Kalács, keddi kalács
Beney Zsuzsa: Vándorút
Csepeli Szabó Béla: Aranykenyér
Csorba Piroska: Mesélj rólam!
Devecsery László: Átváltozások
Donászy Magda: Anyák napja van ma
Donászy Magda: Anyák napján
Donászy Magda: Nagyanyónak
Donászy Magda: Nagymaminak
Dsida Jenő: Édesanyám keze
Dsida Jenő: Édesanyám névnapjára
Édesanyám, harmat voltam...
Fazekas Anna: Köszöntő
Gazdag Erzsi: Biztatás
Britt Gerda Hallqvist: Nagymama és Fábián
Herke Rózsa: Édesanyámnak
Imánk
Jékely Zoltán: Barna, mély szemek
Juhász Ferenc: Nagymama
Kiss Jenő: Anyád szemében
József Attila: Kertész leszek
Kaffka Margit: Lackó
Kaffka Margit: Petike jár
Kalász László: Anyámnak kontya van
Kosztolányi Dezső: Anyuska régi képe
Kosztolányi Dezső: Fényes koszorú
Kosztolányi Dezső: Szegény anyám csak egy dalt zongorázik
Létay Lajos: Édesanyám, mit segítsek?
Létay Lajos: Édesanyámnak
Mécs László: A három királyfi bánata
Móra Ferenc: Anyának
Orgoványi Anikó: Anyu ölében
Pákolitz István: Anyámnak
Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma...
Petőfi Sándor: Fekete kenyér
Petőfi Sándor: Füstbement terv
Petőfi Sándor: Jövendölés
Ratkó József: Zsoltár
Rákos Sándor: Nagyanyó
Ingrid Sjöstrand: Anyuban azt nem bírom
Ingrid Sjöstrand: Meg ne próbáld!
Szabó Lőrinc: Anyám dalolt
Tompa László: Anyám kinéz az ablakon
Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek
Weöres Sándor: Anyámnak
Weöres Sándor: Buba éneke
Siv Widerberg: Mónáéknál
Siv Widerberg: Sóderparti
Zelk Zoltán: Este jó, este jó

Vissza a Képek, szilánkok oldalra